Zsűri tagjai

A zsűri elnöke

Vadász György – Kossuth és Ybl díjas építész

Rövid szakmai életrajz.

Mit hagyjak ki? Mit tartsak fontosnak? 53 év után. Semmit és Mindent. A Boldogságot, hogy tehetem. Felkentségnek érzem, hogy építész lehettem, Minden művészetek összefoglalójának. És nem az épületek száma, nem a sokféle tartalom ami lenyűgöz, – hanem az öröm, hogy tehetem.

Lakások, városközpontok, Zalaegerszeg, Baja, Pásztó, – kórházak, üzletközpontok, – a Gellérthegyi víztározó, – sok-sok kutatás és felfedezés a titkok körül.

De igazándiból azok ragadnak, – ragadtatnak el, amik messzebbre mutatnak.

Az Ősi, – az Isteni felé.

Templomok, – a Sényei „Isten kemencéje” kis kápolnája, a Gellérthegyi víztározó földből kiemelkedő „szikla falai”, – Mohács Történelmi Emlékhelyének süllyedő halál-körei, – a Muhi Puszta tatárdúlásra emlékező dombja, dülöngélő, rogyadozó keresztjeivel, – Somló hegy 17m magas térbeli járható keresztje,  alatta Kiss Sándor drága szobrász barátom 4m magas Szent István szobrával, ahol a felemelt kereszt tartja a királyt, – a Hannoveri „Magyar Hajó” pavilon, mely Magyarországunk Európának küldött védő szerepét hirdeti, – a Szent György térre nyíló „Koldus kapu” Bencével, Lehoczky Jánossal és Kő Pállal, – a Turul árnyékában, –

és szobrok, – és szobrok, – három dimenziós imák szobrász barátaimmal, valami kényszerű plasztikai és érzelmi menekülésként a való világ fokozódó racionálisságából.

Talán igazán ezért lehettem építész.

Köszönet érte!

Nagy-Kálózy Eszter, Jászai Mari-díjas  és Amfiteátrum-díjas magyar színésznő.

1966-ban születtem, Gyöngyösön. Édesapám jogász, édesanyám irodában dolgozott, de a beosztását sosem tudtam megjegyezni. Talán mert mindig színésznő szeretett volna lenni, és akkor még én is azt gondoltam, hogy ez olyan átmeneti állapot. Vera nővérem 4 évvel idősebb nálam, tanít. Földrajz-rajz szakos. És gyönyörűen fest, csak már nincs ideje rá.

Valószínűleg édesanyám oltotta belém a színészet iránti vonzódást, de ez olyan korán történhetett, hogy már nem is emlékszem, mikor határoztam el. Talán már így születtem. Persze kamaszként néha eszembe jutott más foglalkozás is, például, amikor atlétizáltam, arra gondoltam, hogy talán lehetnék testnevelő tanár is, de csak arra voltam kiváncsi, hogy én hogyan csinálnám. De ezek komolytalanok voltak. Aztán a pályán sokféle foglalkozást űzhettem. Elsősorban a művészetek különböző ágaiban. Voltam Csinszka /író, költő, festő/, voltam Karády Katalin, aki ugyan színész volt, de énekesként volt igazán nagy sztár. Sokszor kérdezik tőlem, hogy engedném-e a gyerekeimnek, hogy színészek legyenek. Hát persze. Nincs miért ellenkeznem. Szeretem, amit csinálok. A színpad számomra szent hely, és amikor egy pillanat, egy állapot megszületik, az sokszor fájdalmas és mégis gyönyörűséges. Katartikus.

Beleznay Éva urbanista, építész

Az ABUD vezető tanácsadójaként a környezettudatos építéssel foglalkozik. Ingatlanfejlesztések nemzetközi minősítését, ehhez kapcsolódó tervezési támogatást nyújt, emellett egyes részterületek – életciklus elemzés, hulladékcsökkentés az építésben, zero-carbon építési stratégiák – szakértője. Kiemelt városi szakmai témakörei a városrehabilitáció, az integrált fenntartható városfejlesztés, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP), és a az egyéni utazásokat csökkentő városfejlesztési megoldások.

Jelenleg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alelnöke.

Az utóbbi években a környezeti kultúra oktatásához kapcsolódóan építészeti és helyismereti programokat szervez saját programként vagy civil felkérésre, a Magyar Építész Kamara ezirányú tevékenységében tanácsadó és szervező.

2006. novemberétől a Főépítészi Iroda vezetőjeként, majd Budapest megbízott főépítészeként a főváros területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos szakmai feladatok ellátásának, döntéselőkészítésének felelőse volt. Korábban mind köztisztviselőként, mind tervezőként és kutatóként végzett szakértői munkát városfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, településrendezési tervek készítésében.

Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Kossuth díjas alkotó

Ráday Mihály diplomás művészettörténész, szerkesztő, operatőr-rendező a Magyar Televízió főmunkatársa volt 2010-es nyugdíjaztatásáig, Balázs Béla, Táncsics, Kós Károly és Kossuth díjas, 1998-ban megkapta (Kelet-közép Európában elsőként) az Europa Nostra díjat. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Néhány mozi-film, de főképp tv-filmek, tévéjátékok vezetőoperatőre, gyerekek számára készült sorozatok, valamint dokumentum- és ismeretterjesztő televíziós műsorok alkotója. A világ televíziós gyakorlatában egyedülálló mozgósító „városvédő” műsora 31 éven át, az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyeit felkutató sorozata 15 éven át jelentkezett rendszeresen a képernyőn. Írásai, fényképei újságokban, folyóiratokban gyakorta jelennek meg, rendszeresen publikál.

Rendszeresen tart előadásokat s ezek egy része megjelent szerkesztett tanulmánykötetekben. Számos könyvet szerkesztett, vagy írt számukra elő-, vagy utószót, bábáskodott megjelenésüknél (pl. Hogyan épült Budapest? reprint, Budapest teljes utcanévlexikona, Hegyvidéki fotográfia, Hegyvidéki vendéglátás, Szoborsorsok, Pesti bérházsors, Terézváros Budapest szívében, A példa ereje, Gyerekek az épített környezetért, Régi magyar villamosok,). Négy önálló könyve és egy egyetemi jegyzete jelent meg: Unokáink sem fogják látni (1982.), Városvédőbeszédek (1989.), Jelenetek a pesti utcán (1998.), Új városvédőbeszédek (2002.), illetve Ember az épített környezetben (1993.). 2013-ban jelent meg „Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei” című (Katona Tamással, Csorba Lászlóval készített) kötete és a „Budapesti utcanevek A-Z-ig”.

A „Nagy Budapest Törzsasztal” négy alapítójának egyike, s a 2004-ben újra elindított nagy múltú Budapest havi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Különösen sokat dolgozik „társadalmi munkában”. Alapítója volt az ELTE Amatőrfilm Klubjának, az Eötvös Klubnak, a Színház- és Filmművészeti Főiskola klubjának, amelynek vezetője is volt, s egyben tagja a Fiatal Művészek Klubja vezetőségének is.

A rendszerváltást megelőzően számos NGO létrehozásában vállalt aktív szerepet, a Budapesti Városvédő Egyesület (1983.) alapítója, elnöke. A Város és Faluvédők Szövetsége (Hungária Nostra) (1986) elnöke, a Nemzeti Panteon Alapítvány (1988) létrehozója s társelnöke, elnöke még a Körhinta Alapítványnak, t.b. elnöke a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesületnek, társelnöke a Budapest Bank Budapestért Alapítványnak, tagja a Magyar Vasúttörténeti Park kuratóriumának és számos egyéb civilszervezet testületeinek.

A Fővárosi Önkormányzat Várostervezési és a Városképvédelmi Bizottságábannak alapítója 1989-ben, amelynek elnöke, alelnöke, tagja volt 2010-ig. 2003. elejétől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének tanácsadója volt és máig tagja több tervtanácsnak is.

Tóth Balázs, építészmérnök, az ÉMI Nonprofit Kft. Értékesítési csoport vezetője

Az egyetem elvégzése óta eltelt idő egy részében tervező, másik részében építőanyag-ipari cégeknél dolgozott, jelenleg az ÉMI munkatársa. Építészeti tervezéssel, az építészet műszaki-fizikai, anyag- és épületszerkezettani kérdéseinek vizsgálatával, és műszaki marketinggel foglalkozott.  2004-ben megkapta az Építéstudományi Egyesület „ÉTE-Érdemérem” kitüntetését, 2006-ban a Magyar Szabványügyi Testület „Szabványosításért” érdemérmét, valamint 2008-ban az Építéstudományi Egyesület „ÉTE-díj” kitüntetését. A Magyar Szabványügyi Testület „MSZT/MCS 150 Építmények fenntarthatósága” Műszaki bizottság elnöke, és az „MSZT/MB 108 Falazat” Műszaki bizottság elnökhelyettese. Tagja volt a „7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról” jogszabályt kidolgozó szakmai bizottságnak. A Magyar Építőipar című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnökhelyettese, a Nagykovácsi főépítészi tervtanácsnak, a Magyar Építész Kamarának és a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja. Publikációi jelentek meg a Téglaépítészet Magyarországon, Brick’06, Magyar Építőipar, Alaprajz, A Mi otthonunk, Téglalap, Téglaszaklap kiadványokban, az „Építem a házam” könyvsorozat első kötete társszerzője.

Több pályázat, tervpályázat bíráló bizottságának volt tagja

·         1999-től több hallgatói tervpályázat Bíráló Bizottságának tagja
·         2000-től 2009-ig a Jövővár pályázat Bíráló Bizottságának tagja
·         2000 Wienerberger Házak tervpályázat Bíráló Bizottságának tagja
·         2005 Jövőtér köztérépítészeti pályázat Bíráló Bizottságának tagja
·         2006 Nagykovácsi református templom tervpályázat Bíráló Bizottságának tagja
·         2007 Jövőtér köztérépítészeti pályázat Bíráló Bizottságának tagja
·         2008. Év háza pályázat Bíráló Bizottságának tagja
·         2009. Év háza pályázat Bíráló Bizottságának tagja

Szakmai előadásai

·         2004. Építészeti Diéta 2004 „A magyar építészetpolitika felé – Építészet & Életminőség” rendezvényen.
·         2007. őszén tizenöt helyszínen a Magyar Építőművész Szövetséggel és a Magyar Építész Kamarával közösen szervezett „Naprakész tervezési ismeretek” című konferenciasorozaton.
·         2008. őszén tizenhét helyszínen a Magyar Építőművész Szövetséggel és a Magyar Építész Kamarával közösen szervezett „Fontos idő” című konferenciasorozaton.
·         2009. őszén tizenhét helyszínen a Magyar Építőművész Szövetséggel és a Magyar Építész Kamarával közösen szervezett „Fenntartható építészet – emberbarát építőanyagok” című konferenciasorozaton.

Zsűrink egykori tagjai

Dr. Zongor Gábor,  a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára nyugdíjazásáig vett részt aktívan a pályázatok elbírálásában

Dr. Zongor Gábor (57 éves) jogász, közigazgatási szakértő és szakíró, hivatásos önkormányzati érdekvédő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Szakmai pályafutását Veszprémben kezdte 1977-ben, előbb a járási hivatalban, majd a megyei tanácson dolgozott különféle beosztásokban. 1990-1998 között a Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke, 1998-1999 között országgyűlési képviselő, 1999-től TÖOSZ főtitkár.

A Comitatus önkormányzati szemle szerkesztőbizottságának alapító elnöke, a Területi Statisztika szerkesztőbizottságának tagja, a MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága Államigazgatási és Alkotmányjogi Munkabizottságának elnöke, szakmai folyóiratokban több mint nyolcvan, míg kiadványokban több mint negyven tanulmánya jelent meg. Több könyv szerzője, társszerzője, illetve szerkesztője.

Hobbija a festészet. (www.zongorgabor.hu)

A néhai Winkler Gábor, Pápa Város főépítésze (1941. május 16. – 2015. május 19.)

Winkler Gábor Szombathelyen született 1941-ben. A Széchenyi István Egyetem (Győr) Építészettörténeti és Városépítési Tanszék és a Nyugat-magyarországi Egyetem Építéstani Intézet (Sopron) egyetemi tanára. 2004 óta az MTA doktora. A Város és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) alelnöke. Szűkebb szakterülete a városépítészet, építészettörténet és a műemlékvédelem. Pápa műemléki belváros rendezésére készített terve a történeti szemléletet tette meghatározóvá a hazai várostervezésben: „Történeti belvárosok rekonstrukciós tervezésének tudományos kérdései” = Építés- Építészettudomány, 1982. XIV. évf. 3–4. sz. és „Történeti városok helyreállításának elvei és módszerei” = Építés- Építészettudomány, 2002. XXX. évf. 1–2. sz. (3–38. o.). „A historizmus főbb irányzatai a XIX. század európai építészetében” = Építés- Építészettudomány 1975, VII. évf. 3–4. sz. (357–367. o.) tanulmányában a legújabb európai kutatások eredményeinek figyelembevételével kidolgozta a 19. század építészetének korszerű építészettörténeti periodizációját.A „Sopron építészete a 19. században” Bp. Akadémiai Kiadó, 1988. (243 o.) könyve a korszak építészeti értékei teljes körű feldolgozásának első vidéki példája. 21 tudományos könyvet, 39 könyvfejezetet és 206 cikket publikált. A legújabb kor építészeti emlékeinek védelmére kidolgozta a „helyi védelem” módszerét, melyet 1998-ban belefoglaltak “az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló törvénybe Kiemelkedő fontosságú történeti együttesek helyreállítását tervezte (Csorna, premontrei prépostság, Győr, Pápa, Sopron belvárosa). Alkotásait, tudományos és oktató munkáját Ybl Miklós-díjjal, Magyar Műemlékvédelemért-díjjal, Hild János-éremmel és a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével jutalmazták. Külföldön sikeresen képviseli hazánkat: javaslatára 27 hazai helyreállítás részesült Europa Nostra–díjban.